Szorul a hurok az ukránok nyakán: brutális számlákat kényszerítenek rájuk

Csak az elektromos áram ára 63 százalékkal nőtt, de a lakbér se kutya.

Hiába állítják az ellenzéki médiumok, hogy a túlélésükért küzdenek, harcukat sem az országgyűlési képviselők előtt lévő, a közélet átláthatóságáról szóló jogszabályjavaslat, sem a napokban nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolóik nem indokolják.
Nem a közeljövőben fog lezárulni a sajtótermékek működésének és finanszírozásának átláthatóságáról szóló, végletekig kiélezett vita. A téma az utóbbi hetekben meghatározta a közéletet.
A szocializmusban még nem lehetett napirenden, hogy a tartalmilag cenzúrázott, elérésükben korlátozott médiumok képesek-e, s ha igen, hogyan, kinek a megbízásából és milyen mértékben befolyásolni a választói akaratot, a döntéshozatali folyamatokat. A rendszerváltozás után felértékelődött a sajtó szerepe, és nem csak a szokatlannak tűnő kormánykritikus hangvétel, majd az új csatornák, felületek, illetőleg a közösségi média megjelenése miatt. A piacnyitással érkező, javarészt külföldi tulajdonosok miatt is kulcsfontosságúvá vált, hogy kinek és minek az érdekében születnek cikkek, riportok, műsorok, bejegyzések. Médiakutatások napjainkban is vizsgálják ezeket a kérdéseket.